Őrségben

• Blog oldal
• Archívum
• 

Rábakeresztúr

Őrségtől és a Vend-vidéktől karnyújtásnyira, Rábakeresztúron tervezi az osztrák BEGASZ nevű vállata megépíteni az évi 235 ezer tonna hulladékot elégető üzemét. Ismert történet. A magyar tiltakozásról is sok híradás született. Mi az új dolog? Az illetékes tartományi hivatal kiadta a környezeti engedélyt a beruházásra. Burgerlandban különben évi 25 ezer tona hulladék keletkezik. Az égetőmű ennek tízszeresét használná fel, vagyis szemetet vásárolnának és utaztatnának más osztrák tarományokból, Olaszországból, Németországból. Meg kell előzni a hulladék keletkezést, ami meg óhatatlanul keletkezik, azt a keletkezés helyén kell anyagában hasznosítani (visszaforgatás) és csak a megmaradt, már hasznosíthatalan maradványt  égetni. Ha meg bárki valamit égetni szeretne, akkor azt tegye a portája közepén, ne másnak a telkén, vagy annak közvetlen közelében. Ma demonstráció volt Szentgotthárdon. Mintegy ezer fő átsétált Ausztriába, a beruházás helyszínére. Ősz hajú ötvenesek - hatvanasok - hetvenesek, fiatalok, gyerekesek, családosok voltak a gyaloglók sorában.  Nyugodt, eltökélt szentgotthárdiak, őrségiek voltak jelen. Jelenlétükkel tiltakoztak a felvonulók a hulladékégető ellen. "Köszönjük nem", "El a kezekkle az Őrségtől" ez állt a táblákon. Lesz megoldás? Visszalépnek a sógorok? A hulladékipar, a gazdasági érdek mindent  elérhet?

Hegyhátszentpéter

Őrség szomszédos kistája, Vasihegyhát, szép faluja Hegyhátszentpétert Vasvár közelében. Hagyomásnyos rendszerű, kicsi falu. Itt a régi házat, gazdasági udvart (fonott falú torkos pajta, kovácsműhely) is megőriztek az utókornak. Érdemes ide zarándokolni. Béke utca 86. Mai napon egy fiatlember, fotós társaságában, a lemenő nap fényében láttuk, Gothár István és Bedics Ana (így írva az Anna) 1891-ben építette házat és portáját. Kérdésem, milyen épített értékeket teremtünk ma városon, falun? Kinek a ma, 2009-ben épített házát, portáját látogatkjk majd tisztelegve 2109-ben az akkori emberek? Tippeljünk, mely mai építésű lakóház lesz értékálló négy - öt emberöltő múlva? Íme, lássunk csodát, Gothár Bedics házaspár háza 1891-ből:

Vadmacskák

Lepkék földje

 

De miért is van ennyiféle és ilyen sok ritka lepke az Őrségben? A válasz alapvetően két dologban keresendő. Az egyik az Őrség és a Vendvidék földrajzi elhelyezkedéséből adódó sajátos klímája és állatföldrajzi helyzete. Az országosnál lényegesen csapadékosabb és hűvösebb időjárásának, ugyanakkor alacsony tengerszint feletti magasságának köszönhetőe mind az alpesi, a pannon és mediterrán fajok megfelelő élőhelyre találnak. A másik válasz az őrségi és vendvidéki táj történetében keresendő. Ez a táj talán az egyik legjobb példája az ember és a természet harmóniájának, ami hosszú évszázadok alatt alakult ki. Bár az itt letelepedő emberek jelentősen átalakították a természetes környezetet, külterjes gazdálkodásuknak köszönhetően egy olyan sokszínű tájat hoztak létre, amely kimagaslóan változatos élővilágot eredményezett.

A hagyományos gazdálkodás során a lepkéknek több fontos élőhelye alakult ki. A patakvölgyek virágokban gazdag láp- és mocsárrétjei szolgálnak a legtöbb ritka lepke élőhelyéül. Itt él a hangyaboglárkák három faja (a vérfű, a sötét és a szürkés hangyaboglárka), amelyek hernyói kizárólag egy növényfajon táplálkoznak és csak néhány vöröshangyafaj képes őket felnevelni. Szintén a nedvesebb réteken találkozhatunk a narancssárga színben díszelgő nagy és alhavasi tűzlepkével, valamint a mára már erőteljesen megfogyatkozott lápi tarkalepkével és a lilás fonákú lápi gyöngyházlepkével. A szárazabb dombtetői réteken, legelőkön és a hagyományos portákra jellemző kaszáló gyümölcsösökben él a hangyaboglárkák negyedik faja (nagypettyes hangyaboglárka), ami meglehetősen ritka a nemzeti parkban, és itt élt a mára már a kipusztulás szélére sodródott mutatós narancslepke is. Az erdőszegélyek és erdei tisztások nem kevésbé értékes lepkeélőhelyek. Az itteni idős rezgőnyarak adnak otthont hazánk legnagyobb méretű nappali lepkéjének, a nagy nyárfalepkének, ami kékes-lilás színeivel a trópusi lepkéket idézi. De itt élnek a szintén nagy méretű színjátszó lepkék is, amelyek irizáló lila és barna színeik között a fény hatására váltogatnak.

Ez a gazdag lepkevilág amellett, hogy a nemzetközi természetvédelem számára kiemelkedő jelentőségű a ritka fajok megőrzésében, az Őrség és a Vendvidék egyik büszkesége is lehet. A kellemesen üde táj mellett a ritka és értékes lepkék képezhetik a térség egyik meghatározó turisztikai vonzerejét is. De még csak lepkeszakértőnek sem kell lenni ahhoz, hogy valaki egy szép színes lepkében elgyönyörködjön, és örömét lelje a természetnek ebben a csodájában.

Sajnos az Őrség lepkéit számos tényező veszélyezteti. Ezek közül talán a legfontosabb a gyepgazdálkodás hanyatlása az állattartás visszaszorulása miatt. Előbb a Tsz-esítés, majd a szövetkezetek szétesése és az Európai Unió által diktált piaci feltételek töredékére zsugorította az állattartást. Emiatt egyre több rét és legelő marad műveletlenül, és ezeken elszaporodnak a gyomok, végül bebokrosodnak, így egyre szűnnek meg a lepkék legfontosabb élőhelyei. Ezzel párhuzamosan az erdőszegélyek és az erdők is kedvezőtlenül változtak az utóbbi évtizedekben. Az élőhelyek fogyatkozása mellett a másik nagy veszély a lepkékre nézve a rétek számukra nem megfelelő kezelése. Egy túl korán, vagy túl későn végzett kaszálás például egész lepke populációkat pusztíthat ki.

Az Őrségben figyelmet fordítanak a természetvédők a veszélyeknek a mérséklésére. Egyrészt segíti a gazdálkodókat az agrár-környezetgazdálkodási támogatásokhoz való hozzájutásban, másrészt maga is több száz hektár gyepen gazdálkodik és ehhez 200 magyartarka marhát tart. Emellett megindult a veszélyeztetett lepkék állományainak felmérése és az őket veszélyeztető tényezők feltárása. Kutatások folynak a lepkék számára legkedvezőbb, de ugyanakkor gazdaságos gyepkezelési módok kikísérletezésére is. Az őrségi intézményes természetvédelem gyekszik a lepkevédelem központjává válni, ezért például 2009. február 6-7-én Őriszentpéteren műhelytalálkozót szerveztek a témában érdekelt szakemberek számára.

De nem csak a hivatásos természetvédők tehetnek a lepkék megmentéséért, hanem a kedves Olvasók is. A gyepek évenkénti rendszeres kaszálása például segít megőrizni a lepkék élőhelyét. Fontos az is, hogy a gazdálkodók kikérjék a természetvédelmi szakemberek tanácsát a kaszálások időzítéséről is. Aki pedig a lepkék felmérésében vagy tanulmányozásában szeretne részt venni, csatlakozhatnak a természetvédők, ökológusok, biológusok kutatási, felmérési, nyomonkövetési programjaihoz.

szalonka húzás

Őrségben, a sok hó és olvadás, ismét hó és olvadás váltakozó ritmusának ellenére, mára már érződik az estvéli erdőben a tavasz lehellete. Az őrségi erdők különösen vizesek, néhol "tavak" állanak az erdőkben. Ezek a lefolyástalan területek gazdag moha szőnyeggel gazdagítják az erdei életközösséget. Más tavaszt igérő, ídéző jelek is vannak. Ma sikerület megfigyelni az erdei szalonkák első páros reptét. Még csendben, nászi cippenés, cippogás nélkül repültek a szalonkák, de már itt vannak ezek a tavszt idéző madarak. Ezek a hosszúcsőrű madarak a gazdag erdei televénybe szurkálják érzékeny, biológiai szonda szerű csőrüket és lárvákkal, bábokkal, pajorokkal, gilisztákkal táplálkoznak. A szalonkákról sokaknak a szalonka vadászat, a trófea gyűjtés jut eszébe. Az elejtett madark ecset, vagy pamacs tollait a büszke vadász kalapja mellé tűzi és ezzel büszkélkedik. Most nem erről van szó. A szalonka értéket képvisel, a trófe gyűjtés idejétmúlt dolog, madarak védelm az időszerű. Egyes vadászati elektronikus portálokon azt kommunikálják, hogy a szalonkák száma nem csökken, sőt egyes területeken emelkedik. A valóság az, hogy Európa területén csökken a szalonkáknak leginkább táplálkozó területet adó változatos fafaj öszetételű, több korú, jól struktúrált (gazdag avar szint moha zuzmó gomga közösség meglétével,  lágyszárú növényzet, cserje, első és második lombkoronaszint) összefüggő erdők a területe. E helyett ipari tarvágásos gazdálkodás jellemez sok erdő területet, ahol a letarolás során csaknem teljes egészében pusztul az erdei élővilág. Tudni kell, létezik erdészeti gyakorlat, miszerint a tarvágások újra erdősítésénél különböző  vegyszerek, növényvédőszerek alkalmazása kerül alaklmazásra. Meg kell változni az erdőgazdálkodásnak, mégpedig úgy, hogy a teljes erdei életközösségek, a klíma, talaj, víz, élővilág védelme az elsődleges, az erdei faanyag kitermelése másodlagos. Kihúzzák addi az erdei szalonkák?

Térkép (zuzmó) a járdán

Őrségben tiszta a levegő. Ezt a tényt, többek között, a zuzmók jelentős mértékű előfordulása is bizonyítja. A légszennyezés becslésének legelterjedtebb jelzőnövényei a zuzmók. Felhasználásuk nemzetközi módszertana, már a hetvenes években kialakult és azóta folyamatosan tökéltesedik.  A szennyező anyagokal szembeni érzékenységük elsősorban morfológiai és élettani okokra vezethetők vissza. A zuzmó az asszimilációra képes alga (moszat) és a gomba eggyüttélése során létrejött új szervezet. Sarjtelepei jól szembetűnnek, leglátványosabb talán a sárga térkép zuzmó bevonata egy sziklán, kövön, téglán. A zuzmókat elsősorban jelzőfajként használják. A metodika lényege: hiányuk légszennyezésre, jelenlétük tiszta levegőre utal. Léteznek szennyezett levegőjű zuzmó sivatagok, ahol nem fordulnak elő zuzmók.  Vannk küzdelmi zónák, ahová igyekznek betörni a zuzmók, de a levegő kén-dioxid, nitrogén-oxid koncetrációja miatt csak néhány faj és kevés területre tud behatolni. Kutatók kimutatták, hogy a szennyezett levegőjű ipari övezetek környezetvédelmi beavatkozásia után a zuzmók visszatelepültek a területre. Egyes tájakon, ahogy az Őrségben is, több zuzmó fajt figyelhetünk meg és a zuzmóval borított felületek aránya magas. Az Őrségben alig van természetes szikal, ezért a zuzmók az épületek nyers tégláira, tetőkre és természetesen a fák törzsére, ágaira települnek. Élő és lábonszáradt fák, gyümölcsfák törzse és ágai gyakran sárgák, szürkék az apró zuzmótelepek megtelepedése miatt. Bajánsenyén, fontos Őrségi lánc település - Őrbaján, Senyeháza, Dávidháza, Alsó-Kotormány és Felső-Kotormány egyesítése révén jött létre - egyetelen főutcáján gyalogosan haladva, a biológiai indikációt is segítségül hívva, a természet jó állapotának többféle tanújelét érzékelhetjük. Ezt egy kisebb túrún ma is tapasztalhattam. A gyalog járdát is zuzmók borítják! Két körülmény áll fenn. A levegő tiszta, a zuzmók, minden számukra alakalmas területet elfoglanak és ilyen a járda beton felülete. A másik körülmény, hogy kicsi a népesség és alig járnak a járdán, a gyalogosok állandó mozgásukkal nem tapossák el a zuzmó telepeket. Bajánsenye Fő utcáján, a villanyoszlopokon tizenkét gólyafészek sorakozik! Nem véletlenül. Van táplálék a madaraknak! Ugyanis, gondoljunk bele, minden falu tele van villanyoszloppal, mégsincs rajtuk gólyafészek. A gólyák fészkelésének korlátozó tényezője az, hogy a fészekeő párok, maguk és fészekaljuk számára, márciustól szeptemberig, összegyűjthető elegendő táplálék? Miből tevődik össze, mivel telik meg a gólya "bevásárló kosara", min élnek a gólyák? Ami nálunk embereknél alapélelmiszer (kenyér, gabona, rizs, burgonya) az náluk, a gólyáknál a rovar táplálék, amiből sok kell, mert kicsi falatot jelntenek: sáskák, szöcskék, lótetű, tücsök, cserebogár, szipoly stb. Amikor a réten, árokparton magányosan szedeget a gólya, vagy friss lucerna kaszáláson, tarlóhántáson, szántáson csoportosan mennek a munkagép után a madark leginkáb ezt a tömeges rovartáplálékot veszik fel. Ha nincsenek tücsök zenés rétek, sáska hadas legelők, kivegyszerezzük a rovarokat, nincs alap táplálék - kenyér - a gólyáknak és társaiknak. Mi emberek is fogysztunk húst, desszertet, így van ezzel a gólya is. A gólya zsákmányol kígyót, békát is, ahogy a mesében is tanítják, de az már kiegészítése a rovar étrendnek. Sőt napos ezek a madarak fácánt, nyúlfiat is fogysztanak, ahogy ezek felnőtt példányait mi is megesszük, a nyúlfiók sem nekik, sem nekünk nem mindennapi eledel. Belátható, hogy a gólya úgynevezett "esernyő" faj. Jelenléte feltételezi a rovarvilág gazdagságát, a kétéltúek, hüllők nagyszámú jelenlétét. Hol van a táplálékállatok lakhelye, előfordulása? A réteken, legelőkön, ott ahol nincs minden lény kivegyszerezve. Bajánsenye település a Kerka patak mellé települt évezrede, a Kerka menti rétek még megvannak, az emberi népesség nem falt fel minden természetközei területet, az ipari fejlesztések helyett a táji adottságokból próbáltak megélni. Ezért van tizenkét gólyafészek az utcán és térkép zumó a járdán. Érdemes olvasni ezt a térképet. Megmarad ez így? Meddig lesz ez így?

Syrinx

Őrségben az énekesmadarak sokaságát figyelhetjük meg. Az Őrség igazi énekesmadárvédelmi terület. Néhány ma megfigyelt, közönségesnek mondott énekesmadár: mezei veréb, erdei pinty, téli pinty, citromsármány, zöldike, süvöltő, csíz, feketerigó, léprigó, fenyőrigó, vetési varjú, szajkó, szarka, holló. Egy kis rendszertan: Az énekesmadarak (Passeriformes) a madarak osztályának legnagyobb fajszámú rendje. Közös jellemzőjük az alsó gégefő (syrinx) megléte és használata a hangadáshoz. Syrinx nem csak mi, alsó gégefő, hanem ki, mitológiai alak. A görög-római mitológia csinos formájú, szép énekű nimfája. Syrinx mezei sétái során ügyes cselekkel rázza le a személye iránt aktívan érdeklődő, látványára nyálukat csorgató szatírokat. A dalos nimfát Pán, a rétek, kertek, erdők kecskelábú istene is megkívánja. Syrinx fut, menekül Pan elöl. Erdőn mezőn, vízen keresztül tart az üldözés. Syrinx egy folyó fövenyén futva már érzi, hogy nem menekülhet, fárad és a habok is fékezik futását. Az űzött Syrinx vízi nimfa társainál  rimánkodik, változtassák át egyszerű náddá, hogy szabadulni tudjon. Pán már már eléri, derekát akarja átfogni, de az átváltozás miatt, már csak egy maréknyi nádszálat kaparinthat meg. A különböző hosszúságú nádak egy marokba tartva, összefogva, méhvisszal eldugaszolva Pán száján síppá válnak, melyből megszólal, akár az énekesmadarak "torka", Syrinx. 

Lacus Peiso

Őrségtől százötven kilóméterre, a Kelet-Alpok lábánál fekszik az eurázsiai füves puszták és sekély szikes tavak rendszerének legnyugatibb tagja a csodálatos Fertő. "Lacus Pesio" néven már a rómaika is ismerték, hiszen Hansággal együtt ez az átjárhatalan terület, a Duna képezte pannóniai védvonalnak is szerves része volt. A köznyelv Ferő-tó néven ismeri ezt a határon átnyúló területet. Világ Örökség. Érdemes ellátogatni ide. Körbe lehet kerékpározni a Fertőt. Miért? Milyen a Fertő? Vize sekély és sós, területének nagy részét nádas borítja. Körynezetében a szikes tocsogok, vízállások a vándorló vadludak egyik legfontosabb nyugat magyarországi pihenő helye és a hazai nyári lúdak fontos fészkelő területe. Ezen a területen évtizedek óta nincs vízivad vadászat, vadlúd, vadréce kíméleti terület. Több tízezer madár telel itt. A madarak szerenek itt, mert biztonságban érzik magukat. Az itt élők és a térségbe látogatók is biztonságban érezhetik magukat egy ilyen területen. A lúdak, récék, gémek, kócsagok bizalmasan viselkednek, nem menekülnek az ember elől, ez jó lehetőséget ad nem csak a szakembereknek, hanem mindenki számára a vízimadarak megfigyelésére. Mást is látni. Racka birka nyáj és szürkemarha gulya legel a Fertő menti szikeseken. A mai havas tájban, valami ritkán látható dolgot is megfigyelhettem. Tizenöt-húsz megtermett szürkemarha tenyész bika pinen kupacnyi csoportban az út meti, jól felszénázott, bizonságos karámban. Órisási ezüstös-kormos testek, izmos nyaka, hatalmas szarvak. Mindegyik szarv hegyén ringló szilványi, fényesre csiszolódott rézgomb (balesetvédelmi előírás a bikák felgombozása). Csak úgy villognak a rézgombok a napsütésben! Ki látott már ilyet?

Zsuzsanna nap

Őrségben és más tájakon a néphit szerint Zsuzsanna napon szólal meg a pacsirta kint a határban. Mezei pacsirtáról van szó. A mezők tavaszi kék éboltjának jellegzetes, hangos szóval éneklő - terület kijelölés - madara a mezei pacsirta. Egy kis kitérő: Létező faj még itt nálunk a búbos pacsirta (majorok, állattartó telepek nem vonuló énekes "zsellérje"), a kevesek által ismert erdei pacsirta és a hortobágyi sziki pacsirta. Pacsirta sosem száll faágra, mindíg a levegőben énekel. Vissza a meziekhez, AMELYEKNEK MA SZÓLNIUK KELLETT VOLNA. Ezek a madarak a Földközi-tenger medencéjében töltik a telet. Jól birják a hideget, korán vissza érkeznek költő területükre, ha nincs összefüggő hóborítás. Az a lényeg számáukra, hogy legyen eleségnek elérhető elég fű- és gyommag a földeken. Az elmúlt hetekben a vetett gyepeken már láttam néhány, a lábam elöll kis csoportban felrebbenő mezei pacsirtát. Ma, Zsuzsanna napján egyetlen pacsirtát sem láttam és nem is hallottam, de biztos vagyok abban, hogy itt vannak már a határban, a közelünkben. Várom az első megszólalást. Ez be fog következni. Jó és biztos várakozás. És Őn mit vár?

Illés szekerén

Őrség, a mai Magyarország területéről, jól csengő neve miatt, közismert. Ez a mi Őrségünk a törtrénelmi Alsó Őrség. Létezik azonban, a mai Burgerland területén egy másik, úgyneveztt Felső Őrség is: Felsőőr, Alsóőr, Őrsziget az itteni Árpád-kori határőr-települések. 1270-ben az e vidéken lakó határőr-íjászok (lövők) kiváltságokat kaptak, mely révén a 14. században kisnemesekké (nobilis unius sessionis) lettek. Ezek a települések a 19. századig e tájon magyar nyelvszigetnek számítottak. Őrszigetet 1648-ból származó, eredetileg protestánsnak épült, az ellenreformációban a katolikusoknak adott, Szent László tiszteletére szentelt római katolikus teploma miatt is érdemes megjegyeznünk ésfőleg  meglátogatnunk. A szentély boltozatán szekkó technikával készített, nagyon eredeti, gazdag képábrázolás látható. Kelet Magyarország, Erdély protestáns teplomiban láthatunk ilyen eredeti, a természet motívumait is felhasználó díszítéseket. Talán a legeredetibb Illés tüzes szekerének a sajátos bemutatása. 

Argus

Őrségben az idetelepített elődök valódi őr szolgálatot láttak el.  Ismerjük a mondást: árgus szemekkel figyel?! Argus mitológiai alak.

"..őréül rendelte arestori Argust.

Száz szeme volt a fején Argusznak, száz szeme körben,

Kettő volt közülük mindíg, mely aludni csukódott,

minden más szemmel meg ügyelt éber figyelemmel.

.............meredek hegyoromra telepszik,

honnan szétláthat, kémlelve vigyázza a tájat."

Őriz az őrző, míg álomadó vesszővel és pásztori síppal, Pan sippal el nem altatták.

Tesco a nádasban

Őrségből kiutazva a legelrettentőbb területhasználatra láthatok példát. Olyasmire gondolok, amikor a természet újabb és újabb leigázásának lehetünktanúi, akkor maikor már tisztába vagyunk azzal, hogy a biológiailag aktív természeti területek "elfogysztása" a környezeti szolgáltatások és a természet működés zavarát okozzák. A zavarokat meg nekünk kell elviselnünk, megfizetnünk: kevesebb tiszta ivóvíz, növekő széndioxid koncetráció miatt üvegház hatás, a tanulást is biztosító természetes referencia területek hiánya stb. Budapest felöl az M7-es autópályán dél-nyugatra utazva Ordacsehinél jobbra kitekintek és egy Tescot látok a nádasba. Igazából arról lehet szó, hogy nem lévén másutt olcsó szabad terület a balaton közelében, kihasítottak néhány hektárt a nádasból kereskedelmi célra. Feltöltötték a területet (sittel, cserép törmelékkel, bitumennel, termőfölddel?) és felhúztak a területre egy nélkülözhetelen Tescot. A nádas környékén az autópályán közlekedő rutinos megfigyelő nagykócsagokat, csapatnyi nyári lúdat, egerész ölyveket, párban relülő bütykös hattyúkat figylehet meg. Meddig? A kereskedelmi egységek térhódítása mikor zabálja fel a további nádas területet? Lesz megállás? Marad a nádas, vagy sok anyag felhasználással minden területet feltöltenek és lebetonoznak? Nincs hol vásárolnunk? Nem tudjuk hol beszerezni a számunkar szükséges árút? Valóban szükség van mindenütt, még a nádasok, lápok, patak menti füzes rétek területén is kereskedelmi egységekre? Az építtetőknek és a kereskedőknek lehet, hogy igen, mert nekik ez az anyagi érdekük, de mi van a közérdekkel, a helyiek érdekével? Mi van a nagykócsagok tanyájával, a nádasokkal? Költözzenek ők is lakóparkba, rezervátumba?

Sztrapacska

Őrségbe érkezenk kollégáim az ország különböző tájairól. Mi lehet egy jó, egyszerű alapanyagokból előállítható, nem szokványos vacsora? Sztrapacska. A felvidékről származó szlovák étel, nálunk is meghonosodott közismert eledel. Számomra is fontos, ahogy egykor a hegyvidékek lakóinak is fontos volt, hogy az étel egyszerű alapanyagokból elkészíthető: krumpli, liszt, juh túró, tejföl, kevés füstölt szalonna. Négy, megtermett férfi személyre megtisztítunk másfél kiló szép, egészséges krumplit, amit a konyhai kézi resszelő legfinomabb frakcióján (sárgarépa reszelék méret) öblös tálba reszelünk. A friss burgonya reszelékhez egy egész tojást, sót és kevés őrölt borsot, jó félkilógram lisztet adagolunk: sűrű nokedlitésztát állítunk elő. A reszelt krupli kiadja levét, ezért ha rövid pihentetés alatt a tészta hígul, néhány kanál liszt hozáadásval sűrítjük. Fél kilógramm kemény füstöltszalonnát szép apró kockára vágjuk és pörcösre pírítjuk. Az olvasztott zsír, félkiló juh túró, 5 deciliter tejföl lesz az ízesítője, a pörc a díszítője a főtt sztarpacskának. Egy nagy fazékban kanálnyi sóval vizet forralunk és nagy lyukú nokedliszaggatón legalább öt tételre bontva a tésztát beszaggatjuk a lobogó vízbe. Ha fejön az anyag a felszínére, még néhány percet forraljuk a vizet. A kész sztrapacskát, lecsöpögtetve, de vízzel való öblítés nélkül, sütőbe helyzehető, tálaláshoz is formásnak gondolt edénybe szedjük. A kruplis galuskácskákat a szalonna zsiradékával, féliter tejfölle, elmorzsolt fél kiló juh túróval egyenletessen elkeverjük. Kevés borssal ízesítjük, de nem sózzuk, mert a szalonna és túró sós. A felszínt kanálnyi tejföllel elsímítjuk és a pörcöt azon egyenletesen eligazítjuk, majd sütöben maximum 20 percig összemelegítjük. További tejföl kiegészítéssel tálaljuk. Vannak változatok is. A sült szalonnát, izlés szerint sült hagymával is helyettesíthetjük. Azt csak óvatosan jegyzem ide, hogy az elkszült sztrapacskát, sátoros ünnepen, születésnapi vendégseregnek igazi birkapörkölthöz, igaz csak kis adagban, körítésnek adjuk.

Kerkáskápolna félúton

Őrség legmagasabban fekvő (400 méter tengerszint feletti vízválasztó) falvai: Magasluk (Trdkova) Szlovénia,  Felsőszölnök Magyarország és Rábaőr (Oberdorsen) az osztrák - magyar - szlovén hármashatár közvetlen közelében húzódnek meg.  A hármas határ, amely egyben vízválasztó, vagyis a Rába, Zala és Kerka vízgyűjtőjtőjének a találkozási pontja. Innét szaladnak le három fő irányba a völgyek a síkvidékekre. Ma a Kerka völgyében kalandozunk. A Kerka forrásvidék, a történelmi Őrség része, az árulkodó nevű Kerkafő (Cepinci), majd Márokrét (Markovci), Sal (Salovci), Őrihódos (Hodos) falvak területe. A  Kerka mentén határon az első magyar falu csoport  Alsókotormány, Felsőkotormány, Dávidháza, Senyeháza, Őrbajánháza, ezek egyesített települési neve most Bajánsenye. Kerkáskápolna a következő falu, itt már tágas lapályon, nedves rétek mentén folyik a Kerka, ami itt már egyesül a kisebb mellék vízével a Tótkeresztúr (Krizevci)közeléből eredő, Kercaszomornál a mai magyar területre belépő Kercával. Kerkáskápolna a Kerca patak dereka mentén, Kerkafő és Kerkaszetkirály között félúton terül el. Rétjein, kaszálóin egykor sok tehenet neveltek az ottani gazdák, a szép, lopott tornácos istállók még ma is megtalálhatóak. Nincs tehén bőgés, nem szól a kolomp, nem serceg a tej a zsítárban (sajtár), nem fejnek. Nincs tehén. Tudjuk mi volt, de nem tudjuk mi lesz ebben a református faluban. Üdülő faluvá alakul? Elnéptelenedik? Szlömösödik? Sok az összeroskadó ház, a nagyon olcsó házakat nagyon szegény, vagy nagyon igénytelen családok veszik meg, vagy veszik be magukat az épületbe. Hajléktalan építette fólia sátor is megtalálható a falu közepén lévő bozótban. Ezt a nem helyiek közül csak a sárban kerékpárnyomokat figyekők veszik észre. A fóliasátor kéménye, leményesen egy vadonat új, valahonnét begyűjtött gázkémény béléscsöve! Ez utóbbi, mármint a sátras hajléktalan, leginkább a nagyvárosok erdőszéleire, (Győr - Püspök erdő) és nem egy ilyen apró falvas, vidéki helyre jellemző. Megye határon gázolunk. Kerkáskápolna Vasban, a szomszédos Ramocsa már Zala megyében fekszik. Kerkafalvánál már sík lapályon, nyíl egyenes, ásott medervben folyik a Kerka. Kerkakutas és Alsószeterzsébet között pedig már ideiglenesen üzemelő - havária - árvízvédelmi tározó fogadja a parak olykor megáradó vízét. Mi is ez? Egy olyan nagy lapos teknő, ahol nincsen beépített terület, lakóház, üzem, állattartó telep, szántóföld, de van az időszakos vízborítást elviselő rét, főzliget. A teknő szerű, lapos völgyet egy keresztgáttal elzárják, arra leresztő zsilipet építenek. Ha olvad a hó, jön a záporeső zivatar ezt a területet elárasztják, majd a vész múltával később lassan leengedik a vizet. Így mentesítik az árvíztől az alsóbb, a víz útjába települt területeket értékeit. Tudni kell, hogy az ember sokszor az ártérre is építkezik, vagy ott szántót művel és az ár időnként elöntheti. A  tározó után Kerkaújfalu, Csesztreg, Zalabaksa, Kerkabarabás, Lenti, majd Szécsisziget (valaha a Kerka szigetére teleült), Tornyiszentmiklós és végül Kerkaszetkirály a a vízfolyás útja. A Kerka patak itt egyesül Lendva patakkal és Mura folyóva. Mondjuk el itt, a kis vízrajzi teljesség kedvéért, hogy a Mura Őrtilosnál a Drávába rohan, ez pedig Eszéknél a Kopácsi rét mocsarainak közelében a Dunával találkozik. De jó lenne minden patakok, folyót, folyamot elkísérni vándorútján, ahogy a Dunát kísérhettem a magyar szakaszon! www.azendunam.hu

 

47 lángos

Őrségből ma a Vend-vidékre kirándultunk, a legkisebb vend településre, Orfaluba.  A természetismereti túra résztvevőinek a száma negyvenhét, a falu lélekszáma hatvan. Jöttek kirándulók Szalafőről, Őriszentpéterről, Felsőmarácból, Őrimagyarósdról, sőt az Őrségben pihenő szegedi pár is csatlakozot a csaptunkoz az egyik vendégházból. Jöttek régi ismerősök, baráti csapatocskák és jöttek újak, párban, egyedül, családok gyerekkel. Jöttek az orfalusi gyerekek, nagymama is, de nem csak túrázni ....  O(Ő)rfalu: kettőezerben hatvan ketten, ma hatvanan lakják a települést. Több száz éves adólevelekből tudjuk, hogy voltak évtizedek, amikor kétszázan is éltek itt. Természetben fizették az adót, ami nem volt más, mint: vaj, méz és bor. Mire következtethet ebből a gazdaság-, társadalom és tájtörténész?  Ez a történeti fejegyzés azt mondja, hogy a tejelő tehenészet meghatározó lehett. Minden család több tehenet tartott, sok rétet kaszáltak! Méhészkedtek, zsuppból (rozs szalma) font kaptárokban nevelték a méh családokat, sok lehettt a környéken a virággazdag, nektárt termő rét! A filoxéra vész előtt (1880-as évek) komoly szőlő kultúrák létezhettek ott, ahol ma csak néhány kormin lszőlő ugasát látunk. Orfalu dobjai és völgyei rét és erdő területek, széthintve helyeszkednek el a porták. A gyepekből a domb oldalakon források törnek felszínre, a fakadás alatt pici forráslápok alakulnak ki. A település közepén szép, alsó beépítettságű ablakos harngláb. Nagy szénapajták, lábap pajták, L alakú hagyományos lakóépületek. Szajkók, dolmányos varjak, csízek, nagyőrgébics fogad bennünket. Mindenütt óriás hangyabolyok, azokban a zöld küllők (harkályféle - lásd alanti bejegyzés Picus SOS üzeneti) által fúrt lékek, mert ezen keresztül bányássza ki a madár nagy csőrével, hosszú rahacsos, horgas nyelvével a hangyatojásokat. A pataokcskákat éger liget kísérik, a dombtetőkön szelídgesztenye, cseresznye fák. Az öreg fákban természetes oduk, az odukban odulakó madarak. Az ágakon mindenütt a levegő tisztaságát jelző, por és szennyezettségtől mentes levegőn intenzíven tenyésző, sárga és szürke zuzmó bevonat. A hatvan lakosból hatan fogadják a természetismerti túra résztvevőit a falu egyik legszebb pontján, a "Vend-ég-boltban". Mi ez? Hatalmas füves porta fenyővel körbeszegve az egyik dob legmagasabb pontján. Középen az ismert L alakú lakóépület, mellette  izlésesen formázott, tájba illesztett, zöldre festett, nyári táborozáshoz alkalmas  túristaházzal. A házban meleg a befűtött cserépkályha. Egy helybéli férfi és asszony formás bögrékben friss teát és jó fűszeres forralbort kínál. Egy másik "ember" és aszony a bedagasztott és kelesztett lángos tésztát formázza és gázzsámolyon folyamtosna süti a lángosokat. Negyven hetet, mert mindenkien jut a formás szelet!  Serdülő lánykák párban ( a polgármester asszony gyerekei) a lángosokat virslis papír tálcán, apróra vágott és megtört fokhagymával, papírszalvétán kínálják. Mindenki kezében pirult lángos, mindenki mosolyog, barátságosan beszélget, szívja a jó levegőt, eszeget, iszogat. A friss lángos, tea nagyon jólesik. Még jobba esik a barátságos vendéglátás. Szívesen adják. Vend-églátás ez a javából. Köszönet a szorgos kezek gazdáinak, és a meglepetést szervező, a távolból is szervező erejű polgármester asszonynak! Ez is Orfalu, ez is Magyarország.

 

100 holdas pagony

Őrségben a történelmi időkebn mindenütt volt már erdő és csak nem mindenütt volt már erdőirtás. Több száz éve, az iskolai tankönyvekben is leírt, több nyomásos gazdálkodást folytattak az őrségi népek. Kivágták az erdőt, az irtást rét - legelővé, szántóvá alakították, majd a terület termőerejének kimerülése után, nem lévén talajerő visszapótlás, vagyis trágyázás, felhagyták, parlaon hagyták, ugaroltatták, vagy akár hagyták ismét berdősülni - a sok csapadék miatt az erdő hamar visszafoglaja saját területét -  és új erdőterületet alakítottak át mezővé. Ez a több nyomásos gazdálkodás. Pontosan tudhatjuk, határleírások, császári katonai térképek alapján, hogy a ma erdős táj egykor szántó volt, ahol ma rét van ott pedig valaha erdő húzódott meg. Az erdő élni akar, ha van csapadék és a mezőgazdasági termelés - szántó, rét, legelő - abba marad, a természetes folyamt a beerdősülés. Ma az elöregedő, elnéptelenedő népességi folyamatok miatt, sok területen, ha nem is mindenütt, a gyepek, szántók felhagyása miatt, az erdő előre törésnek lehetünk a tanúi.

 

Utas és holdvilág

Őrség a Hold fényében fürdik.  Az egyre növő természetes éjszaki fény mindent megvilágít, láthatóak az árnyékok, a szarvasok, őzek mozgása, a bagoly repülése. Ma bort iszunk, de lehet, hogy holnap már nem vagyunk. Vallották az etruszkok. Akik számára a halál nem félelmet, nem ki menekülést jelentett, hanem az élet természetes részét.  Aki él, azzal holnap bármi történhet. Jó is. Zalaegerszegen a  színházban Szerb Antal hasonló című regényéből készítettek szindarabot és most van az ősbemutatója. Érdemes megnézni.

Csillagos égbolt

Őrségben még csillagos az égbolt, látható a tejút. Nem így van ez ország más pontján. Zselicben és a Hortobágyon már formálódik a csillagaos égbolt rezervátum.  Ma már védeni kell a csillagos eget, a tejútat is? Mindenütt közvilágítás, díszkivilágítás, diszkó fények, reflektoraink "vakítják el" az eget. A következő nemzedékeknek is joguk van, hogy megcsodálhassák a csillagos eget, úgy ahogy az első kultúrák emberi látták azt, úgy ahogy századokkal ezelőtt látták őseink, de legalább úgy, ahogy mi, maika, kaptuk az elődeinktől! Belgiumban és Hollandiában a vársok külterületén haladó autópályák teljes szakasza is ki vannak világítva, mint a M1-es kivezető szakasza. Őrség is csatlakozhatna?! Igen. Az Őrségben, különösen a belső Őrségben, Zala határán, nagyon szép csillagos még az éjszakai égbolt. Tessék megnézni.

Eleget ne sokat

Őrségben kellene állnunk magunk felett is. Van akitől ezt tanulhatjuk, mértékletsség. Csaknem minden tekintetben. A sok tönkre tesz. Legyen az anyagi, szellemi. Tűz, víz. Belefulladhatunk. Sok munka, fáradozás, feszített élettempó morzsolja fel az emberek erejét egészségét. Sok ital, étel, kávé, cigaretta ássa alá mások testi és lelki kondícióját. Mindent lehet, mértékkel, nem sokat, csak eleget. Mérsékletsségi gyakorlat a böjt.  Téli Boldogaszony havának végén közelít a böjt. Ki miben böjtöl?

Terápiás gyaloglás

Őrségben is létezik elnéptelendett település, olyan amely valaha igaz őrálló falu volt. Viszák és Ivánc falu határában, a szép Lugosi patak közelében létezett egykor Lugos falu. A komoly történelmi múltnak, Lugosnak, ma csak egy parányi emlékhelye van Ivánc és Őriszentpéter közötti út mentén. Kint a tábla:Lugos. Ivánc és Viszák önkormányzat másokkal összefogva azt tervezi, hogy a kis emlékhelyet parkosítja, őrségi turisztikai, sport és kültéri kultúrális rendezvények fogadó pontjává fejleszti. Maradndó emléket állítva egy eltűnt őrálló falunak és egykori lakóinak. Lugos emlékhelyét csudaszép erdei környezetben találjuk meg. Érdemes felkeresni. A helyszínen megismerhetjük a falu történetét, évszázados viszontagságait és eltűnésnek történetét. Innét könnyű gyalogtúrával elérhetjük a karácsonyfák termesztésében vezető szerpet játszó Viszákot. Mire visszagyalogolunk a kiindulási helyünkre, a kicseréltség érzésben lesz részünk! Ingyen. Ez a gyaloglás egy, ön terápia. Egyedül is érdemes menni, biztonságos a környezet, nicsenek agresszív kutyák az Őrségben. Ha társsal teszzük meg az utat, erősebb lesz a kapcsolatunk, mint mielőtt indultunk. Útunk során, a kora tavasszal már megszólaló énekes rigók művészi, dupla füttye lesz a kísérőnk. Egy ilyen séta, hatékonyabb, mint egy adag fejfájást csillapító tabletta.

" A király az őröktől elhagyott Lugost, lévén királyi föld, eladományozta a rangos Gatal nemzetségbeli, „nagy”-nak („magnus”) mondott Gergelynek 1181-ben. Lugos birtok nem a mai majorhelyet jelentette akkoriban, hanem a Lugos patak csaknem egész völgyét a Zala-őrök földjéig." "Nagy Gergely egyik fia, Gatal ispán 1221-ben a pornói apátság eladományozásánál volt a király megbízottja. Fivérével, akit szintén Gergelynek hívtak, vették meg a Lugossal keletről határos két falut, Iváncot és Viszákot Bors ispántól annak végrendelkezése előtt. Az ő életükben épülhetett a mai Hegyhátszentmárton temetőjében lokalizálható egykori Szent Márton-templom, a környék első kőegyháza, magas dombtetőn, a Rába és a Lugos szögletében."

versengés önmagunkkal

Őrségben három nap áramszünet következett be. Ki hogyan reagált a helyzetre? Kinek mi okozott gondot? Üldögélve az első  sötét órákban nagy beszélgetések indultak. Előkerült a gyertya, világított ismét a tűzhely. Se rádió, se tv, se mobil telefon, mert kiderült, hogy hiába van feltöltve a mobil telefonod, az átjátszó állomások is használnak elektromos áramot. A második sötét este mindenki összeszámolta, hogy a háztartásában:  tizenö- húsz, esetleg huszonöt féle dolgot üzemeltet elektromos hálózatról. Egy hosszabb áramszünet alkalmas arra is, hogy azon gondolkodjun, hogy milyen kényelemben vagyunk és a civilizáció vívmányainak elveszítésével mit veszíthetünk. És azok a veszteségek, valós veszteségek? Mosás, főzés, készletezés fáradalmát, az idő megtakarítást mire használjuk? Magunkra, vagy szeretteinkre fordítjuk a megtakarított időt? Magunkat építjük, vagy romboljuk? Képesek vagyunk e kapcsolatot tartani és építeni? Segítünk, vagy háttérbe szorítunk embereket? Visszajön az áram és ott folytatjuk, ahol abbahagytuk:

Őrségben állunk folyamatosan, saját sorsunk felett őrjáratozunk. A biztonságot keressük, ez a legfőbb törekvésünk. Ez se nem jó, se nem rossz: természetes. Sokan tehetségesnek látszóan teszik ezt, mások sután, többen izzadva, gyomorfekéllyel, ismét sokan nem törődömnek álcázva magukat, akár önsorsrontóan foglakoznak magukkal (mozgás szegény életmód, elhízás, sok alkohol, cigaretta, mások iránti irigység , gyűlölet, közöny, egoizmus). Konrárd Lorenz írja, hogy társadlmi szinten a civilizált emberiség egyik legbutább tulajdonsága a féktelen versengés, versengés önmagával, fajtársaival (ma ezt a divatosnak gondolt pörgök, pörgésnek mondják). A biztonságot adó élelem, ruházat, lakahtás, fűtés megszerzése természetes dolg, de ennek birtokában is a végletegik hajtja tovább magát a civilizált emberiség. Nézzenek meg egy kimerült és idehes bolti eladót, folyton lótó futó tanárt, fejét vakaró gázszerelőt,  szürke arcú buszvezetőt, bordó zakós biztosítási ügynököt. Egyfajta feszültség, készenléti állapot van az emberek többségében. A modern kommunikációs eszközök ezt a külső és belső versengést, a félelem érzetet csak fokozzák. Retteg a milliárdos, hogy miliomossá válik, fél a miliomos, hogy lecsúszik, valósan állásának elveszítéstől tart az alkalmazott, mert jövőjét a mostani munkájára alapozza, máshoz nem ért, nem tud mozdulni, nincs más kilátása. Nem lesz gáz! Világválság lesz, sőt már van! Sáskajárás, aszály, jeges ár, török invázió rémképe nélkül is félelmetesnek tűnik a jövő. Mindez, hirtelen sokaknak az áramszünet képében jelenik meg. Ön mit csinálna a háromnapos áramszünet alatt?  WS (VI.) tanácsa:

"Nemzz magad helyett új, második Én-t,

Vagy - tízszer jobb! - nemzz egy helyett tizet.

Mit nyer veld a sír, ha menni kell?

Itt hagy a jövőnek, noha megöl!" 

 

 

falu vagy lakópark

Őrségbe megérkezett a tavasz első jel. Énekét hallatja a léprigó! A rétek pókjai ébredeznek, a békák kiásták magukat az erdők avarjából Nagyrákoson és hatalmas ugrásokkal haladnak a Zala mocsárrétjeibe.... Kilépve az Őrségből, ahola turizmus némi bevételt biztosít, mi a városoktól távoli tájakon a magyra falusi valóság? Mi van a falvakkal? A benne élőkkel? Kevés a munkalehetőség, a TSZ-ek régen megszüntek, a termőföldet társasvállakozások bérlik, a bérleti díjat a kis földtulajdonosok villanyszámlára fizetik ki (ha az EON biztosít áramaot), az egyéni gazdálkodásnak nincs meg az infrastruktúrális és pénzügyi háttere. A termelést ellenőrző hatóságok (talajvédelem, állat és növény egészségügy, ÁNTSZ) előírásait a kistermelők nem tudják teljesíteni. Az agrártermékek piaca nehezen elérhető. Háztáji gazdaság is csak kevés helyen maradt meg. Sokan beutaznak a városokba, a Teszkóban vásárolnak. Szerintem értéktelen élelmiszerket, felesleges cukros üdítőitalokat. A fiatalok elvándorolnak, a maradók elöregednek, bezár az iskola, nincs bolt, csak kocsma.  Az iskola bezárás az értelmiségiek elköltözést vonhatja magaután. Sem hagyomány, sem kultúra nem marad sok faluban, új hagyományt még kevesebben teremtenek. A falu sorvad. Sok az üres ház, lehagyott telek. Jószerével senki nem akarja ezekt az épületekt és a falusi életet megújítani. Szélső esetben a falu  akár teljesen néptelenedik (Gyürüfű, Visnyeszéplak stb.).  Tény, csökken az ország lakossága, falvak öregszenek el, üresen álló házak sora marad árván. Másutt, a városok közelében, vonzáskörzetében erdők, rétek rovására lakóparkok épülnek sorban. Gazdagok falal körülvett szigetei a lakóparkok. Gépkocsival érkeznek és távoznak. Alig használnak tömegközlekedést. Ezáltal az elővárosi forgalmat mértéktelenül megnövelik. Vannak akik még össze is keverik a dolgokat, az hiszik, hogy a lakópark egy falu. A lakópark lakói nem, vagy alig élnek az anyatelepülés közösségében, anpi nehézségeiben és örömeiben. Minden anyagot és árut a városban szerznek be. Nem gondozzák a települést körülvevő tájat, csak használják. Másutt dolgoznak, gyerekeiket gépkocsival hordják az elit iskolában (ez így dukál).  Egy valamit hagynak a területen, az ökológiai lábnyomukat. Jó nagyot. Ez egy ökológiai gyarmatosítás. Használd a természet erőforrásait, zöld felületet, tiszta levegőt.... élj másból, mert az ingyen van, vagy csekély összegért megszerzhető és nincs feleősséged, elkötelezettséged iránta. Jó ez így?

Rezervátum

Őrségben a különböző védett és veszélyezetett élőhelyek, növény- és állatfajok fajok száma jelentősen magasabb, mint a környező intenzíven használt mezőgazdasági, ipari és urbanizált terülteken, sok esetben az itteni fajok unikálisak, amíg az előző területek fajai közönségesek. Vegyünk egy jól megfigyelhető és példaként jól érthető csoportot. Amíg Őrségben, Vend-vidéken előforduló nappali lepkék száma száztíz, adig a folyóvölgyek (Rába, Duna, Dráva, Tisza)  mezőségi, mezőgazgasági kistájain ugyan ez csak hetven. Hasonló arány a kalapos gombák, mohák, lágyszárú növények, vagy az állatok más csoportjainál (madarak, emlősök) is kimutatható. Egy őrségi extenzív gyep, vetésforgós szántón harminc, egy monokultúrás kukoricatáblán csak tíz madárfaj fordul elő. Persze lehet, hogy az intenzíven használt síkokon, dombvidékeken néhány faj egyedszáma több ezerszeresen túlszárnyalja a többi, még a zöld szigetek egyedszámait is, de ezek a fajok, amelyek az óriási egyedszámot produkálják mezőgazdasági, erdészeti kártevők. Addig amíg az Őrségben a jó környezetminőséget jelző zuzmók száma magas, ugyan ez egy ipari zónában alacson. Ezek a tények akár örömre is okot adhatnak, hiszen akkor itt meg lehet őrizni a fajok gazdagságát, egyediségét. "Zöld szigetek". Csakhogy ezt a jelenséget biológiai szempontból máshogyan is lehet szemlélni. Az érthetőség érdekében a rezervátumok példáját kell felhoznom. Egy korábban nagyobb területen elterjedt népesség valamilyen okból egy helyre szorul be. Ezen a kis helyen egyes fajok állománya jelentős, nagy a változatosság. A környező mezőgazdasági területeken pedig az élővilág struktúrája egysíkú, tömegfajok, jószerével csak a növényvédelemnek, rovar- és gyomirtószereknek, sokszor már megoldhatalan, feladatot adó kórokozó gombák, gyomok, rovar kártevők dominálnak, veszélyezetve a termést és a védett értékeket is.

Korant

Őrség kistáj természetföldrajzi és etnikai nyugati szomszédja a Vend-vidék, a Rána-menti szlovén nemzetiség területe. Szoros kultúrális kapcsolatot tartanak a szomszédos Szlovéniával, ahol sok területen, főleg a Mura és Dráva mentén, még ma is találkozunk hagyományos szlovén farsangi maskarákkal. Itt a farsang, csak át kell libbenünk Muraszombaton túlra, a Dráva mellé, Ptuj városába és a mohácsi busó járáshoz hasonlóan, igen tarka jelmezes felvonulást láthatunk. Mi a legismertebb farsangi maskara? A "korant", a démoni alak, akinek egykor télűző és tavaszcsalogató szerepe volt. Maszkja a busóra emlékezetető birkabőr. Az orr ormányszerűen van a maszkra varrva, bajsza cirok, foga madzagra fűzött fehér bab, hósszú bürnyelve lóg. Füle libaszárny! Öve lánc, rajta öt tehénkolomp zörög. Kezében sündisznóbőrös botot forgat. A "korant" mint szántó gazda jelenik meg a farsangi szántók között, vagy több korant vonul fel csoportosan. Állandóan ugrándozik kolompol. Mi volt régen? Az alakoskodók gyertyaszentelőtől hamvazószerdáig jártak házról házra. Régi termékenységvarázsló szokás volt a Farsangi szántás. Hat "lovacskának" öltözött legény húz egy feldíszített túróekét. A lovacskák fejükön, napóleoni csákó méretű és formájú, virág bokrétát, színes szalagokat viselnek. A szántógazda egy "korantnak" öltözött legény. Az udvarokra betérve egy kör barázdát szántanak, amelybe a "korant" magot vet. Ezzel az adománygűjtő termésvarázslással azt kívánják elérni, hogy nagyra nőjön a répa. Jó répa termés, sok takarmány a tehénnek, sok tej. Van más is.  A "Rusza" lóalakoskodás, amellyel a lovak, szarvasmarhák termékenységét és egészségét kivánták biztosítani. Rusza ló teste ponyvával letakart ember, feje fából készült, mozgatható álkapoccsal. Felvonulása során álandóan elesik, meg akarja harapni az embereket és mindenféle pajzán tréfát űz a bámészkodókkal. Volt már sokác busó járáson? Itt a lehetőség, Ptuj-ban megnézni ezt a hagyomány őrző karnevált is. Sok minden egy tőröl fakad, ha a megjelenítés különbözik is. Hagyomány.

Vízöntő

Január 21/22-től február 18/19-ig a Vízöntő csillagkép alatt élünk. A Vízöntő hava, Vízöntő jegy elnevezés ma is ilyen értelemben használatos. Víz, tisztulás, tél farka, tavasz közeledte. Statisztikák szerint, a vízöntő jegyben születik a legkevesebb ember. Van aki nem erősíti ezt a szabályt.

Őrségben, Vízöntő havában, az elmúlt hetekben lehullott rengeteg hó olvadni kezd. Mindenütt zubog a víz. Az ispánki, szalafői, kisrákosi határban olyan érzése van az embernek, mitha hűtés céljából kialakított, nagy jégkásával teli tálban, ládában tartózkodna, akár a piacra szállítandó tálcás hűtött halak. Süt a nap. Néhány méter magasan meleg a levegő, de a talaj feletti légréteg az olvadó hó, jég párolgása, szublimálása miatt, hűvös, izgalmasan párás, illatos. A domboldalakról zubog a víz, majd kiterül a korábban is már vízjárta, ezért éger fák ligetével, rekettye fűzzel benőtt völgyfenéken. Az éger, fűz, nyár pagony időszakos vízhatás alatt kialkult erdőtársulás. Az éger fa termésein csízek csimpaszkodnak. A csoportosan mozgó apró madárkák hegyes kis csőrükkel az éger apró magja után kutatnak. Időnként lelibbenek a vízre inni, fürödni. Közben zsizsegnek, énekelgetnek. Fogjuk fel így: idilli kép.

Rönkhúzás

Őrségre jellemző vigadalom a telet űző, farsang végét jelentő rönkhúzás. Olyan ez mint Mohácson a búsójárás, vagy másutt a szalmabábú égetése. A rönkhúzás az Őrség búsójárása. Ez a tradíció ma is él, új elemekkel gazdagítva őrzik az eredeti formát. Az évenként visszatérő, hétvégi esemény célja a búfelejtés, a szürkeség, a hideg elűzése. Így az emberek vidáman, jókedvűen várják a tavaszt. Óriási méretű fenyő, tölgy rönk kerül előkészítésre, amit végig vonszolnak a település utcáin, terein, a rönkhúzók és diszes kiséretük. Felkeresik a falu jels helyeit (kocsma, községháza, tűzoltó szertár). Honnét ered ez a hagyomány? Ha nem volt igazi lakodalom, ahol a falubeliek mulathattak, akkor maskaralakodalmat, bolondlakodalmat tartottak. Hajdanán a rönkhúzással szégyeníteni, büntetni szerették volna a fiatalságot a gyámoltalanságukért, hogy nem tudtak megházasodni, férjhez menni. A ceremónia - mint például a leány és a legény kikérése, az esketés, az örömapa és örömanya felköszöntése - a tradíciók szerint történik, de az új párhoz évről évre új szöveget, versikéket írnak. Ezen a napon kifigurázzák a település népének, ismert szerplőinek viselt dolgait is. Bor, mézes pálinka, farsangi fánk (sárgabarack lekvárral) dukál a rönkhúzáshoz. Szép élmény egy ilyen programban résztvenni.

Csend

Őrségben hetek óta, napi rendszerességgel hó hullik, nem sok, de mindíg, új réteg. Az állandóan lehulló lepel, mint egy táblatörlő szivacs, letörli az előző nap jeleit, nyomait udvarokról, házakról, utcákról, utakról, mezőkről, erdőkről, tájról (össze is omlott három napra az áramszolgáltatás). A mindenütt jelenlévő állandóan friss hó apró szemcséi, ahogy egy hang kamra, magukba tapasztanak minden zajt, neszt, zörgést, morgást. Mélységes csend van! Különösen bársonyos a némaság az erdők peremén a késő délutánni órákban. Az ág roppanást hó kárpit magába szívja. Valami ős állapotra emlékeztet a teljes zaj mentesség. A naponta újra terített hó szőnyegen minden nap, újra és újra kirajzolódik a vadak mozgása. Őz, szarvas, vaddisznó, róka, nyúl, nyest saját útvonalán jár. Azonos ponton lépnek (váltanak) ki az erdőből, azonos helyen keresztezik a vízfolyásokat, naponta ismétlődnek táplálékszerző ellenőrző körútjaik. Világosan bizonyított, hogy a vadak, vadcsapáson, vad ősvényen járnak és nem össze vissza kóborolnak a határban. A vadászok ezt a megrügzött szokásukat használják ki. Jó érzés, hogy most a nagy csendben nem dörren a puska.

Természeti tőke

Őrségnek jelentős a természeti tőkéje, 64 % erdő, 12 % gyep, vizekben gazdag. Hagyományok, kultúrtörténeti értékek gazdagítják az Őrséget. A megőrzött táj tőkéje erőforrásokat (fa) adhat az itt élő kisszámú népességnek. Az Őrség jó ökotúrisztikai célterület, nem véletlen, hogy Hévíz mellett elnyerte a Magyarország Hét Csodája címet.Ökológusok kutatják egyes tájegységek terület természeti tőkéjét. Az a vizsgálat tárgya, hogy rendelkezésre álló teret, tájat, hogyan használjuk. Megőrizzük a természetes állapotokat, amit a növényzeten keresztül tudunk a legkönnyebben értelmezni, vagy ha nem, az átalakított terület milyen gazdasági és közösségi hasznot hoz?Országunk dombvidéki területi veszítették legtöbbet természeti tőkéjükből, mert ott gyakorlatilag minden területet szántóvá alakítottunk. Ezek az erodált szántók – barna erdőtalajok - marginális agrár területek, használatuk társadalmi, közösségi hasznosságát alig élvezzük. A hegyvidékeken viszonylag sok erdőterület megmaradt, de az egykor túlhajtott bányászat, ipar hosszútávon nem hogy előnyt, jelentős hátrányt jelent az ott élő közösségeknek, az országnak. Alföldjeink elsődleges növényzetüket az évszázados felszántások során elveszítették, de a jó mezőségi termőtalajainak társadalmi hasznossága (gabona ellátás) kétségtelen, miközben a rossz síkvidéki termőhelyek  másodlagos élőhelyein (ártér, homok, szik) nagy természetvédelmi területeket lehetett létrehozni (Hortobágyi, Kiskunsági, Kőrös-Maros Nemzeti Parkok), őrizve és bemutatva a köz számára a természeti tőkét. Járt már Ön ezekben a nemzeti parkokban?

Felelősségünk a teremtett világért

Őrségben a természetet és a közösségi tereket járva különös könyvecskét kaptam vasárnap reggel: Felelősségünk a termtett világért. A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia körlevele a termtett világ védelméről.Szent István Társulat, az Apostoli Szentszék Könyvkiadója, Budapest 2008.

 A körlevél első része a környezeti problémák természettudományos megközelítést adja, a második részben az Egyház társadalmi tanításainak a témához kapcsolódó legfontosabb elemi kerülnek bemutatásra. A harmadik rész egy olyan gazdaságetikai modellt mutat be, amely a termtett világot a közjó részeként szemléli, és így megőrzést nem kizárólag a piaci elvek alapján látja biztosítottnak. A negyedik fejezet szerint a hiteles Krisztus-követésnek a teremtett világ értékeivel való egyéni és közösségi kapcsolatokban konkrétan is meg kell mutatkoznia.

II. János Pál pápa Assisi Szent Ferencet 1979-ben az ökológiai művelőinek védőszentjévé nyilvánította. Szent Ferencben mélységes tisztelet és csodálat élt a megtestesülés titka iránt. Agapé. A viszonzott, önzetlen, önfeláldozó szeretet megnyilvánulása.

síjárás és nyomolvasás

Őrség különösen alkalmas, a ma még sokak számára idegennek tűnő, igen egyszerű sport (nem cél, eszköz) a síjárás, északi gyaloglás (nordic walking) gyakorlásra. Kellékek: szándék, két gyalogló bot, túra cipő, bakancs, egy alkalmas útvonal. Az Őrség területének 64%-a erdő, a maradék rét, legelő, ritka település szerkezet. Nincsenek támadó kutyák. Széles erdei utak, kis forgalom. Sok a vad, gyakran akad látnivaló. Egy különleges gyaloglótechnika segítségével rendkívül hatékonyan, ugyanakkor kímélő módon fejleszthetjük állóképességünket, izomerőnket, mozgáskoordinációnkat. Akit nem a divat, hanem saját egészsége és a természet érdekel tájékozódjon és próbálja ki maga ezt a gyaloglási formát. A nordic walking egyesíti a gyaloglás vagy futás és a sífutás előnyeit. Fontos különbség a sétához képest a botok használata, melyek révén önkéntelenül is hosszabbakat lépünk, hogy a kezek és a lábak természetes, a járáshoz elengedhetetlen ellentétes mozgása megmaradjon. A bot használata dinamikát, ritmust ad a gyaloglásnak. Szándék, esetleg egy kutya vagy van akinek embertárs kell és irány az erdő, a határ. A természetben minden percben történik valami, ha másnem a mi felszabadult légvételünk.

Izgalmas olvasni a természet olvasókönyvében. A friss, lepel hó olyan mint az iskolában a szótagolva történő olvasás módszere. Betűk, szótagok, szavak, mondatok, de még történetek is meg vannak írva a hóban. Könnyen rávezet és tanít mindenkit az olvasás ízére egy erdőből a mezőre kiváltó rókanyom, frissen kikapart pocok vár, vaddisznó túrás, karvaly tépte fenyőpinty tollmaradványai, holló csipegette vad zsiger romjai. A bokrok alatt a feketerigók lábnyoma keveredik a mindenhová beleső, és kis kupac (hecsedli maggal tel) jeleket elhelyező nyest nyomával. Ha kibetűzzük a jeleket a hóban, később könnyebben megy ez a sáros, nedves, vagy poros talajon is. A madark felismerésben fontos a test kontúrok, vagyis az árnykép felsimerése. Az ölyvek ropképe teljesen más mint a vércsé. Egy szarka messziről megkülönböztethető egy varjútól, a szajkó a rigótól, a rigó pedig egy pacsirtától. Használjuk más érzékszerveinket is. Leg kézenfekvőbb a hallás. A madarak nagyrészét hangjuk alapján beazonosíthatjuk, ez tanító és gyakorlás kérdése. Az előbb elmlegetett ölyv kiáltása, varjú károgása, holló kurrogása, szarka cserregése, rigó éneke, pacsirta dala nagyban különbözik. Vannak jellegzetes szagok, illatok. Az orrunkat használjuk legkevésbé, pedig egy rókakotorékot egész jól be lehet tájolni. Az állatkertek oroszlán ketreceinek, róka bemutató helyeinek környéke segít az eligazodásban. A vaddisznóknak is nagyon jellegzets szaguk van, vagy ősszel a szarvasbikának.

Február első reggele új, tiszta, fehér lepedőt terített az Őrségre. Minden nyom olvasható, a természet minden rezdülése, lenyomata látszik a friss hóban. A levegő tiszta, friss, minden csendes. Sál, kucsma, kesztyű. A nyírfa törzsén mókus kuszik, de meggondolja magát és vissza huppan a földre, farkát lobogtatva szalad, majd fenékre ül és bámulja a bámulót. Az árokpart fenyői között bizalmas ökörszem bujkál. Hol kiül a fenyőág szélére, hol besurran alája, de mutatja magát. Az égen kilenc holló, "Hunyadi pajzsán ül ahhoz hasonló". A fenyőerdő széles útján három őz vált át, feneküket billegetve ugorják át a széles árkot. Nyomozás a friss hóban. Róka zsinórozó nyoma (lábait, lépteit egyenes vonal mentén helyzei el). Feltehetőleg közeledtünkre sompolygott be a sűrű fenyvesbe, amíg az őzeket bámultuk. A vöröshere tábla haván jellegzets óriás Y formájú nyúl nyom, a bokrok alatt pedig a feket rigók kis Y-ja, néhol még a szárny verdesésüket is őrzi a friss hó. Legközelebb folytatjuk hó nélkül is az erdő járást. A síjárás nem cél, csak eszköz, egy jó, ütemes technika, hogy A-ból eljussunk B-be.