Természeti tőke

Őrségnek jelentős a természeti tőkéje, 64 % erdő, 12 % gyep, vizekben gazdag. Hagyományok, kultúrtörténeti értékek gazdagítják az Őrséget. A megőrzött táj tőkéje erőforrásokat (fa) adhat az itt élő kisszámú népességnek. Az Őrség jó ökotúrisztikai célterület, nem véletlen, hogy Hévíz mellett elnyerte a Magyarország Hét Csodája címet.Ökológusok kutatják egyes tájegységek terület természeti tőkéjét. Az a vizsgálat tárgya, hogy rendelkezésre álló teret, tájat, hogyan használjuk. Megőrizzük a természetes állapotokat, amit a növényzeten keresztül tudunk a legkönnyebben értelmezni, vagy ha nem, az átalakított terület milyen gazdasági és közösségi hasznot hoz?Országunk dombvidéki területi veszítették legtöbbet természeti tőkéjükből, mert ott gyakorlatilag minden területet szántóvá alakítottunk. Ezek az erodált szántók – barna erdőtalajok - marginális agrár területek, használatuk társadalmi, közösségi hasznosságát alig élvezzük. A hegyvidékeken viszonylag sok erdőterület megmaradt, de az egykor túlhajtott bányászat, ipar hosszútávon nem hogy előnyt, jelentős hátrányt jelent az ott élő közösségeknek, az országnak. Alföldjeink elsődleges növényzetüket az évszázados felszántások során elveszítették, de a jó mezőségi termőtalajainak társadalmi hasznossága (gabona ellátás) kétségtelen, miközben a rossz síkvidéki termőhelyek  másodlagos élőhelyein (ártér, homok, szik) nagy természetvédelmi területeket lehetett létrehozni (Hortobágyi, Kiskunsági, Kőrös-Maros Nemzeti Parkok), őrizve és bemutatva a köz számára a természeti tőkét. Járt már Ön ezekben a nemzeti parkokban?

írta: orsegben, 2009. febr. 1. 19:20 - címkék: közhasznúság és kategóriák: - 6 komment

Eddig 6 komment érkezett ()

  • 1.  Timea (Válasz erre)
    2009. 02. 01. 20:11

    A Jeli Arborétumban voltunk és több más helyen, ahol növény van és állat, ott mi vagyunk/voltunk/leszünk!!
    A fiam letette a félévi vizsgáit és szakot vált, mezőgazdász szeretne lenni most mégis... azt mondja nem ül íróasztalnál, mert itt úgy jön ki a végére...

  • 2.  pi (Válasz erre)
    2009. 02. 02. 12:22

    Mekkora az Őrség ökoturisztikai eltartóképessége?

  • 3.  orsegben (Válasz erre)
    2009. 02. 02. 18:09

    Pi! Egy ökoturisztiaki stratégia készült az Őrség turisztikai fejlesztéséhez és a turizmus és hatásainak nyomonkövetésére. Nem abszoludt számban, vendég éjszaka, túrista számban, történik az eltartóképesség meghatározás, hanem környezeti állapot változás tükrében. Az is mérőszám, hogy az ökoturizmusból, profitálnak e a helyiek, mert nem az a cél, hogy távoli befektetők jussanak, bevételhez, hanem a helyben élők. A Nyugat Magyarországi Egyetem 2008-évi turisztikai jelentése ami kifejezetten azt vizsgálta, hogy van e (már) negatív hatása a turizmusnak az Őrségben, azt állapítja meg, hogy nincs és az ökoturisztikai stratégiához hasonlóan, megfogalmaz indikátorokat (víz állapot, zöldfelület arány, hulladék kezelés mértéke) amelyek sárga jelzése, azt mutatná, hogy az eltartóképesség határához közelít a terület.

  • 4.  pi (Válasz erre)
    2009. 02. 02. 19:29

    Én arra is gondoltam, hogy hol a határ, ahol még nem zavarja meg az ott élők életét, nem változtatja meg a mindennapi tevékenységeiket, nem változtatja meg őket magukat, életmódváltásra kényszerítve eltűnnének a Vörös Netti nénik. ÉS ugyanígy az élővilágra is hatással lehet, mindamellett, hogy az oda látogatók teljes mértékben tiszteletben tartják és vigyáznak a természetes környezetre. Nekem Hollókő jut eszembe,, ahol már csak egy "Vörös Netti" néni él, a többi csak a turizmusból él.

  • 5.  orsegben (Válasz erre)
    2009. 02. 04. 9:34

    Az életmódváltást nagyon sok készerfeltétel idézi elő, köztük lehet a túrizmus is. Alapvetően azonban az urabanizáció szívó hatása, a vidéki megélhetés lehetőségeinek csökkenése erodál. Vannak falvak amelyek a város paródiái: állatartás kitiltása a faluból, csak fagysztott zöldséget fogysztanak ls nem támaszkodnak a konyhakert adta lehetőségekre. Nem kárhoztatom őket, de magam nem fogadom el ezt az életmódot, igyekszem a helyi erőforrásokat felhasználni.

  • 6.  pi (Válasz erre)
    2009. 02. 05. 17:51

    Érdekes, hogy pl nekem nagyon szimpatikus helyek megélhetés szempontjából az elnéptelenedő falvak, ott jól érezném magam. De ha a turizmus alapja a tájjal szerves egészet alkotó életvitel visszaszorul, akkor mi féloldalassá válik. Persze az az életmód kevesebb kényelemmel jár, és sok lemondással, de van-e lehetőség ennek a lemondásnak a kompenzálására a turizmus révén?

Mondj valamit

A szövegben nem lehet HTML-t használni, a linkeket pedig automatikusan aláhúzzuk. Az email cím megadása kötelezõ, de az oldalon nem jelenik meg. Ha van felhasználóneved, itt bejelentkezhetsz.






Az IP címedet megjegyezzük, de ezt csak a komment spam jellegének vizsgálatához használjuk fel.